A munka
A szerzetesek általában egyedül, vagy néhányan együtt, csöndben dolgoznak. Semmi sem különbözteti meg őket közeli szomszédjainktól: sem a munkaruhájuk, sem a sérüléseik, sem a munkaeszközeik, a gépek, amiket használnak, vagy azok a gondok, hogy ugyan kifizetődő-e a munka, vagy sem… Egyedül csak a lenyírt hajuk tűnhet föl, amikor sapkájukat leveszik. De e banális külső mögött, a dolgozva imádkozó elődeik máig őrzött ideálja rejlik. Emiatt törekszenek arra, hogy túlnyomórészt kétkezi munkát végezzenek, ha ezt a gazdasági szükségletek lehetővé teszik.
„Akkor igazi szerzetesek, ha saját kezük munkájából élnek, mint atyáink és az apostolok is. De mindez mérséklettel történjék a kislelkűek miatt”
(Szent Benedek Regulája, 48. fejezet)