“Ki az az ember, aki életet óhajt és jó napokat kíván látni?” – kérdezi szent Benedek. „Ha ennek hallatára azt feleled:«Én», akkor megmutatja jóságosan az Úr az élet útját”

(vö: Szent Benedek Regulájának Prológusa)

Istenen, a keresztény hiten kívül a szerzetesi élet érthetetlennek tűnik, olyannak, ami semmire sem jó. A szerzetes maga tisztában van azzal, hogy hivatása misztikus értelemben hatékony, hatása van testvéreire, minden emberre: tudja, hogy ez a hivatás, bár tökéletlen, és hűtlen, de részvétel Urunk Jézus Krisztus életében, szenvedésében, és halálában. S Jézus, akit Isten halottaiból föltámasztott ezzel üdvözítette az embereket.